Dunakanyar S.E.: Lényeg a három pont. Dunabogdány

Az elmúlt héten idegenben léptünk pályára Dunabogdány ifjai ellen. A találkozó előtt már tudtuk, hogyan álltak helyt riválisaink aktuális mérkőzéseiken, tudtuk hogy az üldözők már leszakadtak, de elől az élboly változatlanul szoros, vagyis nem lehet botlani. Egyedül a győzelem az ami elfogadható eredmény.
Ennek tudatában kezdtük el a találkozót, az első perctől magunkhoz ragadtuk a játék irányítását, tehettük hiszen ellenfelünk sok fiatal játékossal volt tele tűzdelve. Ám amiről azt hittük az előnyünk lesz, majdnem az lett a vesztünk. Ebben az esetben ez annyit jelent, hogy hiába a sok helyzet, ha abból egyet sem sikerül gólra váltani. Merem állítani, hogy ha valamely sport tv felvételt készít a találkozóról, akkor nem egy és nem is két akciónk érdemelt volna komolyabb elemzést, mert annyira ki volt dolgozva. De minden alkalommal valami miatt hiányzott a gól és így majdnem gól nélküli döntetlennel vonultak a csapatok az öltözőbe. Szerencsére nem így lett. Ismét, csak egy tetszetős szélsőjátékot követően Rubo egy csoda mozdulattal pofozta a labdát a kapuba (0-1). Ennek eredményeképpen már nyugodtan mehettünk a félidei pihenőre.
A szünetben történt egy kényszerű csere Dani helyett Spigi folyatta a játékot.
A második félidőben ott folyattuk ahol abbahagytuk. Állandó offenziva a hazai kapu előtt, gól viszont egy se. Ment ez egészen addig míg nem a hazai csapat egy előre ívelt labdát be nem segített a saját kapujába (0-2). Ekkor már biztosnak tűnt, hogy meglesz a következő győzelem, ami még szebb lett volna, ha a végén nem kapunk még egy gólt (1-2).
Összességét tekintve amíg Mogyoród ellen szépen addig Dunabogdány ellen eredményesen játszottunk.
BMW