3 pontot ért a 10 gól, Vácrátót - Tahitótfalu 0-10 (0-3)

A hétvégén a rátóti legényekkel csaptunk össze, idegenben. Mint eddig is, most is csak a három pont lehetett a cél. A csapatból ezúttal is voltak hiányzók, Aba, Robi és Janó. Azért így is boldogulnunk kellett, hiszen minden győzelem fontos, de a kötelező a legnehezebb.
A kezdéshez az alábbi csapattal álltunk fel: Riki – Ádám, BMW, Attila, Spigi – Bence, Norbi, Raul, Dani, - Rubo, Zsolti; csere: Ala. Az ellenfél már az első perctől kezdve feláált védelemmel játszott ellenünk. Talán így a legnehezebb játszani, ha mindent csak ész nélkül kivágnak a kapu előteréből. Emiatt minden egyes támadást a nulláról kellet felépíteni, ez sokáig nem sikerült. Úgy a félidő derekát megtört a jég, vagy pontosabban a hazai csapat védelme. Sorrendiség nélkül Zsolti, Norbi, Rubo talált a kapuba, a félidőben már 3-0-ra vezettünk.
A szünet után már csak a gólarány javítása volt a cél. Ennek igyekeztünk is eleget tenni, még hét gólt termeltünk. Minden gól maga volt az álom egyenként és külön-külön is megállták volna a helyüket egy gól szépség versenyen. Ám ezúttal csak a gólok mennyisége számított.
Így alakult ki a már-már fölényes végeredmény Vácrátót – Tahitótfalu 0-10 (0-3).
BMW