Dunakanyar S.E.: október 2005

Halottak napja

A hétvégén Erdőkertes ellen erdőkertesen játszottunk. Röviden ennyi pozitívumot tudnék kiemelni, az eredmény ismeretében. A mérkőzés után Raul megkért, hogy ne ecseteljem hosszasan a meccset. Nem is teszem. Ezzel azonban nem kis feladat elé állított, hogy úgy írjak, hogy nem írok. Már mint a meccsről. Azért meg próbálom. Akkor lássuk a meccset. Ahhoz, hogy kitöltsem a rendelkezésre álló felületet általában 30 sor szükséges. Amikor ezt a mondatot befejezem már csak 23 sor szükségeltetik begépelni.
Na félre a tréfát, a hétvégen súlyosan kikaptunk. Pedig nem kis utat tettünk meg amíg el jutottunk a mérkőzés helyszínére. Erdőkertes a komp Vác felőli oldalától is , mint egy más félórányira van. Balszerencsénkre a serdülő is szombaton játszott. Így nem szerepelhetett nálunk Csücsök, Szedla és Mák sem. Nem is beszélve a rengeteg sérült és beteg játékosról, valamint azokról akik az ünnepek miatt elutaztak. Ezek után az is csoda, hogy kitudtunk állni. Éppen 12 voltunk.
A foghíjas csapat ekképp állt fel. Bruti-Kondor, Faragó, BMW, Paci-Márk, Robi, Zsolti, Atek- Raul, Bendi. Csere: Sandris
Az első félidőben a csapatot meg zavarta az ellenfél korán meg szerzett vezető gólja. Amit szám szerint még négy követett. Pedig helyzeteket sorra alakítottunk ki , ám egyik sem járt eredménnyel. A félidő végéig az eredmény nem változott.
A második félidőről annyit, hogy akkor már futószalagon követték egymást az ellenfél góljai. A végeredményt már fentebb olvashattátok, azért még egyszer és utoljára Erdőkertes- Dunakanyar 12-0.

A meccről készült fotok lentebb.

C-c BMW!!!

Az egyetlen dicső pillanat a hétvégén.

Kirúgás.

Valami titkos erőpajzs védte az ellenfél kapuját.

Atek fordul le a védőiről.

Paci bedob.

Replay.

Az első félidei helyzetekből, egy.

Fel támadunk!!!

Nem mi támadunk...

... megint nem mi támadunk.

Lefújták.Végre.

Döntetlen derbi

A múlt heti idegenben elszenvedett vereség után, ezen a hétvégén hazai pályán akart felejteni a csapat. Az idő nem volt éppen megfelelő. Kicsit borongós, kicsit esős amolyan nyálkás volt.
Tavaly amikor először találkoztunk Solymárral óriási csatát vívtunk. Következő alkalommal már kiegyenlítettebb volt a küzdelem, és a szezon végén már mi örülhettünk győzelemnek. Nem volt könnyű odáig eljutni, de együtt sikerült.
A hétvégén hasonló sikerre készültünk. Bár már a mi csapatunk sem ugyanaz, mint akivel tavaly találkozott az ellenfél. A héten egy betegség hullám sújtotta a csapatot, emiatt közel sem volt az ideális. Nem is beszélve azokról, akik már korábban megsérültek, őket jól eső érzés volt látni a pálya mellett, mint szurkoló(Rendező).
A kezdő csapata tehát a következőképen állt össze: Sandris-Mák, Csücsök, Faragó,Tolonics-Maróti, Moli, Lóri, Atek-Kondor, Szedla. Cserék: Janó, Paci, Zsombor, BMW.
A találkozó előtt fél perces néma csenddel emlékeztünk meg az 1956. október 23.-án történtekről. Ezután útjára indult a labda. Ami néhány perces passzolgatást követően Szedla lábát elhagyva az ellenfél kapujában landolt, 1-0 a hazai csapatnak. A játékunk ettől kezdve még jobban fel javult. Ezt mutatja az, hogy a védelem oszlopa Csücsök is nem egy alkalommal a solymári térfélen tartózkodott. Azonban az ellenfél gyors helyzet felismerésének köszönhetően változtatta 1-1-re az eredményt. Sok pontos passz és átadást után ismét a hazai csapat örülhetett gólnak. Ezúttal is Szedla talált a kapuba. A félidő hátra lévő részében már csak az ellenfél rúgott gólt. Szám szerint kettőt, amire mi nem tudtunk válaszolni. Illetve helyzeteink sorra kimaradtak, egyebek között Raul is kihagyott egy bűntetőt. Így a félidei eredmény 3-2 Solymár javára.
A második félidőre alaposan feljavult a játékunk. Ennek illetve a nagyszerű védekezésnek köszönhetően egyenlítettünk. A gólt Raul szerezte,3-3. A végsőkig küzdő solymári csapat nem adta fel. Meg is lett az eredménye, megint megszerezték a vezetést, 4-3 Solymárnak. Bár az eredmény 4-3 nem adtuk fel, pedig tudnék mondani olyan csapatot amelyik ilyenkor már feladja. Azok viszont nem mi vagyunk. Mi az a csapat vagyunk amelyik az utolsó percig hajt. Most is így volt. Sorra alakítottunk ki helyzeteket, ami sikerrel járt. Az egyenlítő gól hatalmas helyzetet és kavarodást követően született meg. Ezt a találatot is Szedla jegyzi, aki a hétvégén triplázott. A mérkőzés utolsó részében a hozzá állás miatt dicséret illeti az egész csapatot. Az eredmény a hátra lévő időben nem változott, maradt a 4-4-es döntetlen.
Egy döntetlent sokféle képen lehet értékelni, mint ahogy azt is, ha egy pohár csak félig van töltve. Azt nézhetjük úgy, hogy most akkor félig üres, vagy úgy, hogy félig tele van. A hétvégén elért döntetlent is nézzük így, félig tele.

C-c BMW!!!

Szemelvények a serdülő életéből

Megint nyert a Dunakanyar SE 90’!

A 7.fordulót játszották a hétvégén a Pest Megye bajnokság 90-es korosztályában. A mi ellenfelünk a nem túl nagy erőt képviselő Kistarcsa volt. A meccset a tahitótfalusi pályán rendezték.
A kezdőcsapat: Tóth Riki - Borda Csabi, Varga „Csücsök” Ádi, Kőbányai Levi, Spigi - Varga Ricsi, Molnár „Moli” Máté, Golyó, Monyók - Mák Bence, Szedlacsek.
Jól kezdődött számunkra a mérkőzés, hiszen Mák Bence már a 3. percben megszerezte a vezető gólt. Majd nem kellett sokat várni a második találatra sem: Varga Ricsi passzát követően Mák szaladt a kapu felé, lövését azonban a kapufa hárította, de szerencsére érkezett Kőbányai „Monyók” Ricsi és tizennégy méterről a hálóba emelt. Ezután egy kicsit ráült az eredményre a hazai csapat, tartotta a labdát, belevonták a játékba a kapust is. A 30. perc táján megszületett a harmadik Dunakanyar-gól is, amelyet Golyó szerzett, miután kicselezte a kapust. De még ebben a játékrészben, egy tizenegyesből alakította ki a Dunakanyar a 4-0-ás félidei eredményt. A büntetőt a kapusunk Tóth Riki értékesítette.
A szünetben beállt Ádám Norbi, Molnár Máté helyére. Második félidőben is jóformán egykapuzott csapatunk, és tíz perc elteltével ötödik gólját is megszerezte: Kőbányai Ricsi remek kiugratása után Varga Ricsi (vagyis én) szerezte(m) a gólt miután elhúzta(m) a kapus mellett. Igaz ehhez szerencse is kellett, hiszen egy kicsit beleért a kapus is. Körülbelül öt perc kellett ahhoz hogy elérjük a féltucatot, ekkor Spigi talált be egy beadás után, és ezzel beállította a végeredményt: Dunakanyar SE - Kistarcsa 6-0.
Ezen az találkozón pályára lépett néhány 91-ben szereplő játékos is: Aladics Dani, Mészáros Janó, Abaházi Márk. De játszott az eddig négy meccsen három gólt szerző Barbalics Máté is. A csapat egyébként nagyon szépen, jól futbalozott.
Jövő héten Dunakeszin lép fel a Dunakanyar.

Mr. Richardson